A Norvég Helsinki Bizottság többször is vizsgálódott Magyarországon, és (a vezetőjével készült interjú tanúsága szerint) erősen aggódik a demokrácia magyarországi helyzete miatt. Igaza van. Igaza van?
Mondjátok el a véleményetek - akár itt, a blogon a kommentek között, akár e-mailben - és írjátok meg a saját történetetek, problémáitokat az utrakeloKUKAC gmail.com címre, vagy gyertek a Facebookra és szóljatok hozzá ott!
A Norvég Helsinki Bizottság vezetője szerint Magyarország ugyan nem hasonlítható Oroszországhoz vagy Belorussziához, de… és valahogy mégis egy mondatba kerültünk velük.
Nyilván lesznek itt is olyan kommentek, melyek összeesküvést gyanítanak majd, csúnya nagy nemzetközi szervezkedést sejdítenek a norvégok jelentése nyomán, ám mielőtt mindenki saját (politikai) beállítódása szerint nekiesik ennek vagy annak az oldalnak, talán célszerű elolvasni, mit is állít Bjørn Engesland.
A legkomolyabb megállapítás szerintünk az, hogy „a magyar kormány távolodik az alapjogok tiszteletétől, ez az aggodalmak alapja, és nem más”. Úgy véljük, ezzel a mondattal, figyelembe véve az elmúlt lassan 3 év történéseit, nehéz vitatkozni, miként azt is hajlamosak vagyunk elhinni a Norvég Helsinki Bizottságnak, hogy „az aggodalmak megfogalmazását a javítási szándék motiválja”.
A norvégok leginkább a szélsőséges csoportok erősödése miatt aggódnak, ami nyilván nem egyedülállóan magyar jelenség, de nehéz lenne tagadni, hogy (súlyánál talán nagyobb mértékben) jelen van a magyar közéletben. Ráadásul az a kínos helyzet állt elő, hogy Bjørn Engesland nem csak hallomásból értesült minderről, hiszen mint mondja: „tavaly februárban például személyesen láttam egy budapesti színház előtti tüntetésen, hogy fekete ruhás személyek alakzatban felvonultak, és ez nagyon ijesztő volt”.
A szervezet járt Gyöngyöspatán is, ahol személyesen beszéltek az ott élő romákkal, hogy az ottani helyzeten keresztül megpróbálják megérteni a saját országuk problémáit is. „Ez nemcsak magyar ügy, hanem a régió több országát is komolyan érinti. Sőt Norvégiában sem mennek tökéletesen a dolgok, éppen tavaly nyáron Romániából érkezett cigányok okoztak feszültséget a mi társadalmunkban is. Komolyan kell tehát vennünk ezt a kérdést, már csak azért is, hogy megértsük, miért hagyják el a hazájukat például a magyarországi és a romániai cigányok” – elgondolkodtató hozzáállás.
Azt ugyanakkor a Norvég Helsinki Bizottság sem állítja, hogy Magyarországon (és néhány környező országban) ne lenne demokrácia, azt viszont igen, hogy az állam, a kormány a korábbiaknál jobban rátelepszik az emberek hétköznapjaira.
„Fontos észrevételünk, hogy Magyarországon, Romániában és Ukrajnában is rossz irányba mennek a dolgok. Ez összefügg valószínűleg a gazdasági válsággal, és a politikai kultúrával, amiben a demokratikus gondolkodás még nem vert elég mély gyökeret. Általában ezekben az országokban gondot jelent a kisebbségek tisztelete, és ez igaz a politikai gondolkodásra is, ahol a győztes mindent visz elve érvényesül. Ugyanígy a szélsőjobbos csoportok erősödése is ijesztő fejlemény. Ez mindannyiunknak kihívás” – nyilatkozta Bjørn Engesland.
Hogyan kerül ez az egész interjú erre a blogra? Úgy, hogy régóta beszédtéma köztünk, ki miért ment vagy megy el és számunkra is meglepő módon sokan vannak, akik a döntést nem gazdasági érvekkel támasztják alá, hanem azt mondják, egyszerűen nem érzik jól magukat.
Különösen azok vannak ezzel így, akiknek módjukban állt már hosszabb vagy rövidebb időre belekóstolni egy olyan életbe, ahol a bürokrácia nem azt tekinti elsődleges feladatának, hogy rátelepedjen a mindennapokra és szórakozzon az emberekkel, és ahol nem rándul görcsbe az ember gyomra, ha ajánlott levelet hoz a postás valamelyik állami szervezettől.
Ha tetszett, az alábbi posztokat is ajánljuk:
A legnagyobb brit vállalatokat tömörítő British Venture Capital Association (kb. Brit Kockázati Tőke Társulás) meglehetősen egyértelműen hívja fel a brit kormány figyelmét a bevándorlókkal kapcsolatban a további nyitás szükségességére.
A bürokrácia felháborító gáncsai
Semmilyen különbséget nem látunk aközött, hogy Szegedre vagy Madridba költözünk a családdal, hiszen az unió éppen erről szól. Ez a gondolat szerintünk teljességgel felfoghatatlan a Magyarországot vezetők számára.
Kiket fenyegetnek a bolgárok és a románok?
Több német városban is problémát jelent a gazdasági migránsok tömeges érkezése, elsősorban Bulgáriából és Romániából. Dortmund, Hannover, Duisburg, Berlin és Hamburg vészjelzést küldött a központi kormánynak.
Mikor dobják ki egyből az önéletrajzot?
Németországban állást kapni külföldiként nem könnyű, ráadásul az életrajz is egyenesen a kukában landolhat, ha nem tudjuk, mit vár el a német munkáltató. Az igazi kérdés, hogy hogyan csupaszítható le egy angolszász típusú Curriculum Vitae egy sokkal tárgyszerűbb, szikárabb németes Lebenslauf-ra.
Jobban meg kellene becsülni minket
Régóta érvelek azzal, hogy szerintem rengeteg küldenek haza pénzt, és ezt illene megbecsülni. Ráadásul mi (például én és a családom) tulajdonképpen semmi pénzébe nem kerülünk az államnak.
Idegen vagyok a saját otthonomban
Úgy érzem, meg akarják határozni a környék szabályait is. Vannak olyan területek már Londonban, ahol például egy nő tavaly azért nem kapott állást egy patikában, mert nem volt lefátyolozva, és közterületeken tilosak a félreérthető reklámok.”
A történetből az jött le, hogy én mekkora szemét vagyok, mert szóvá mertem tenni és, mint erdélyi nem „tartok össze” és egy emberként utáltak. Még ha elzavartam volna őket, de nem tettem. Én segítek, ahol tudok, ha úgy adódik és tényleg szükség van rá. De egyrészről én döntsem el, hogy akarok-e és tudok-e segíteni, másrészről ez nem „jár alanyi jogon”, mert erdélyi vagy magyar vagy… akármi más vagyok.
Utolsó kommentek